2015. október 26., hétfő

Boldogság definíció……n+1

Éppen a Garay tér egyik kies sarkában reggeli napfelkeltémet élvezem…. Előttem egy terepasztal megfagyott pillanatait élvezem. A lovak a nyárfa alatt, a szénlapátoló munkás megfagyott pillanatát élvezem, ezek mind statikus dolgok, készre készítve mint a pillanat megfagyott cseppjei…. Ám az élet állandó változás…. Csodákat teremtünk nap mint nap…. Olyan boldog vagyok, hogy részese lehetek ezeknek a pillanatoknak. Három napot kaptunk a Kedvesemmel, péntektől, vasárnapig, bágyadt napsütést, és a Pilisen áteső szél fodrokat… Csodás pillanatok látogattak meg minket, család, gyermekek , barátok…. Mind mind, egy egy csoda… Köszönet nekik a pillanatokért, ahogy sültek a pillanatnyi étkek értük…. Csülök, fánk mennyire csodás együtt tartó erő, ízek és zamatok egyesítő erők… Milyen meghitt pillanatok egy asztal környékén. Árvácskák a földben, a Kedves oda álmodta őket, lapátolt és gazolt, és én csodálkozva néztem a lényt, ki világot teremt, színeset és szépet….. Számomra a homokozó padja maradt éppen…. Hasadt a föld az apró ásó nyomán, és kis virágok ültek a barna föld során. Csak ültem és ámultam láttam sok csodát, Kedvesem fánkjai tettek csodát, egy lány ölelte át oly szépen…. Gyomlálta a szükségtelen zöld televényt, Életet teremtett minden pillanatban, e kis lény! Annyira Törpe Nyúl, Ám amihez nyúl, csoda lesz. Szépet és csodát teremt a kis Nyúlkéz…… Ülök egy elaggott homokozó szélén, és ámulok, Bámulok, serény kezek szorgos munkáján, Mint helóta ámul egy görög államban. Gazol és kapál, pörög ezerrel, lelkem is emeli fel, egyre feljebb… Most éppen ölelném a világot teljes lelkemmel, Hisz látom a teremtés misztikáját a saját szememmel…. Csoda egy lény kivel együtt élek, Segít, és teremt mint igazi NŐ-i lélek. Filmeztünk, izgultunk a hősökért, Pedig az igazi hős mellettem aludt, ölelve engem. Szeretem ezt a lényt, elköteleztem magam, És tudom ő is letette a sorsát mellettem….. Ettünk és kávéztunk, tarotottot vetettünk, fürkésztük Állapotunkat, és kerestük az útjainkat! Pontosabban utunkat, mely mellett mindketten tettük voksunkat, Szép alázattal, és csodavárással….

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése