BR98.715

 

A müncheni Maffei gyár 1899 és 1903 között 29 kifejezetten kanyargós hegyi pályákra épített 29 darab Mallet rendszerű gőzmozdonyt. A Mallet rendszer lényege, hogy a hátsó futómű és gépezeti rész egy egységet képez a mozdony főtartójával és kazánjával, míg az első futómű és gépezeti egysége egy királycsap körül elfordulni, így könnyebben beáll a szűkebb ívekbe. A 380 LE-s mozdonyt a Bajor vasutaknak 2515 pályaszámmal építették és megengedett sebessége 45 km/h volt. 1925-ben átszámozta a DRG BR98.715 pályaszámra. Selejtezéséről nem találtam adatot, de a többi járművet 1940 környékén selejtezték a három mozdony kivételével.

A ROCO ezt a pályaszámot 1993 és 1996 között gyártotta. A modell nem igazi Mallet, mert merev alvázban helyezkedik el, az amúgy kiváló lendkerekes hajtás. A hajtó- és csatlórudak filigrán kivitelűek, a mozdonyszekrény szépen megmunkált, a homloklámpák imitációk.

BR 86.1800-1 pályaszámú gőzmozdony

 

A DRG 86-os osztályú szertartályos tehervonati gőzmozdonyát 1928-1943 között szinte az összes németországi mozdonygyár gyártotta 775 darab készült belőle. A 80 km/h maximális sebességű 1'D'1 tengelyelrendezésű 1030 LE-s mozdonyt mellékvonali szolgálatra tervezték a németországi Közép-felföld (Mittelgebirge) mellékvonalaira. A második világháború után 175 mozdony maradt a DR-nél. BR 86.1800-1 pályaszámú mozdonyt Berliner Maschinenbau-Aktiengesellschaft vormals L. Schwartzkopff, Lokomotivfabrik Wildau-nál rendelték meg és 1938-ban készült el 15-ös számmal, aztán 1941.01.01-én a BR86.1000 pályaszámot kapta. Majd 1970-ben átszámozták BR 86.1800-1 pályaszámra és 1973 márciusában selejtezték.

A GÜTZOLD a BR 86.1800-1 pályaszámú gőzmozdony modelljét 1977-1989 gyártotta. Megtartotta a nagyméretű motort, a fém hajtásházat, azonban lecserélte a csatlórudakat műanyagra. A mellvéden álló lámpákat már külön szerelték fel, de nem világítottak. Az egész modell a filigrán csatlórudazattal már átmenetet képez a modellek világába, noha a csatlórudak törékenysége miatt kicsit nem üzembiztos a modell. A gyártó 1977–1989 forgalmazta ezt a pályaszámot.

BR75.582 pályaszámú gőzmozdonya

 

A Chemnitz-i, Szász Gépgyár 1911 és 1921 között a Királyi Szász Államvasutak összesen 106 mozdonyt szállított. Üzembehelyezésük idején az új mozdonyok a közép-európai vasúti rendszer legnehezebb 1'C1' mozdonyának tartották. Ezeket a mozdonyokat nemcsak elővárosi vonatokhoz, hanem személyvonathoz használták a szász alacsony hegyipályák mellék- és fővonalain. A Szász vasutak „T” jelű szertartályos gőzmozdonyait 1925-től a DR a 75.5 sorozatba sorolta. A Második Világháború után 88 mozdony maradt a Deutsche Reichsbahn állományában. A 990 LE-s gőzmozdonyok kétrészes kazánnal rendelkeztek, két gőzdómmal, melyeket egy belső cső kötött össze. A kazánt eredetileg, két lövettyű táplálta, majd Knorr lövettyűkkel szerelték fel őket. Az előmelegítőt a kémény baloldalán helyezték el, ami jellegzetes megjelenést adott a sorozatnak. Érdekesség még, hogy a első és hátsó kapcsolt kerékpárokon a nyomkarima vékonyítva volt a jobb kanyarodási tulajdonságok miatt. A mozdony engedélyezett maximális sebessége 75 km/h volt. A mellékvonali mozdonyokat gőzharanggal is ellátták.

A modell a GÜTZOLD egyik első szériáinak a darabja. Ötletesen, egy hajtásról négy különböző modellt is tudtak készíteni a BR24, BR75, a Szász XIV K, mellesleg Franciaországba jóvátételként adott modellt is.A modell konstrukciója a „60”-as évek végének klasszikus példája, nagyméretű motor, fém hajtásház, fém csatlórudak, kristályimitációs lámpák. Azonban a víztartályon elhelyezkedő kapaszkodók és más kapaszkodók is már fémszálasak, külön felerősítve. A BR75-ös modellsorozatba már a kazán tetején elhelyezkedő lámpát ki is világították. Tipikus példa a modell és a játékvasút közötti időszakra. Ezt a modellt 1970-1990-ig gyártotta ezen a pályaszámon a GÜTZOLD.