BR 77.114 szertartályos személyvonati gőzmozdony

A Pfalzi- vasúttársaság 1C'2 tengelyelrendezésű szertartályos gőzmozdonyt rendelt Lokomotivfabrik Krauss gyártótól az elöregedő személyvonati vontatójárművek helyére. A gyár 1908-ban legyártotta az első szériát mely nagyméretű szén- és víztartályok miatt közkedvelt lett. Futási tulajdonságait és eloszló tengelyterhelését a Krauss-Helmoltz első forgóváznak illetve a hátsó kéttengelyes forgóváznak köszönhette. A mozdony maximális sebessége 90 km/h legnagyobb teljesítménye 849 LE volt. 1923-ban a Bajor vasutak is rendelt ebből a típusból,  Bayern Pt 3/6 sorozatszámon 6105 pályaszámmal kezdte meg működését. A DR 1925-ben átszámozta a járművet BR77.114 pályaszámra, mely mozdony a második világháború után egyetlenként a DR-nél maradt. 1956-ban vonták ki a forgalomból.

A modellt a Rivarossi gyár készítette 1985 és 1990 között 1359 katalógusszámon, mozdony érdekessége a ferdén fekvő gőzhengerek. A hozzámkerült modell meglehetősen jó állapotú, a csatlórudak fémből készültek a világítása még izzós kivitelű a kapaszkorók fémből készültek. A mozdony finom mozgása kicsit akadozó, de ez a jelenség lehet a szénkefék kopása miatt is. Nagyobb sebességnél szép egyenletesen jár. 

Az orvos, a tudatlanokkal....

 Ma egy megdöbbentő facebook bejegyzésre lettem figyelmes, mely egy bőrgyógyász majd patológia szakvizsgával bíró doktornő tollából eredt. Az idézet eleje: -"Kifordult világban élünk. A tudatlan, ostoba, felhergelt csorda nyálát csorgatva az ellen hörög, ami megvédi gyermekeit a betegségektől. Örüljenek, hogy hazánkban oltási rend van érvényben...." 

Megdöbbenve olvastam szavait. Tökéletes példánya az orvostudomány elszállt híveinek. Az "Isten Széria" egyik példánya. Ha Önnek olyan nagy a tudása, mellesleg nagyon biztos benne, akkor talán képes lenne elmagyarázni az "orvosi tudományban járatlan" egyébként a társadalom számára hasznos embereknek, mi a félereértés a gondolkozásukban. Igaz ők nem tanultak anatómiát, de elképzelhező hogy az Ön léte sem lenne biztosítva, élelem, villany, víz- és csatorna rendszer nélkül. Ők nem magyarázzák, csak teszik, ha valamelyik nincs, rögtön jön az békétlenség. Önök orvosok, miért nem adják tudtára, érthetően, nem szakmai zsargonnal melyek a lehetőségek. Szerintem le kellene szállni a magas lóról, egy kis alázat sokat segítene az orvosok és páciensek kapcsolatán, hiszen az egyik fél mindig kiszolgáltatott. Az oltásokkal kapcsolatban nem nagyon tudok nyilatkozni mert úgy gondolom van egy pár olyan mely tényleg az életet szolgálja, de egy pár oltást már nem engedtem beadatni +50-esen. Mert amikor megkérdeztem az orvost, hajlandó-e írásban felelősséget vállalni az esetleges mellékhatásokért akkor döbbent szemeket láttam. (Nyilvánvaló egy gyógyszeripari készítményért, mellesleg (jutalékot, bónuszt) kap az orvos nem vállalhat felelősséget. Hiszen hozott anyagból dolgozik. Szóval ha megértőbb lenne a szülökkel kik gyermekeikért aggódnak, vagy éppen az idősekkel, kételkedőkkel kik kevés információval bírnak amikor meghallják DNS, MRNS vakcinával oltanak. Akkor talán nem lenne szükség lecsordázni az embereket. Akik talán az ön orvosi diplomáját is kifizették....

Mellesleg, ha az oltás annyira remek lásd Covid.... akkor miért is titkosították az adatokat 50 évre? Illetve az oltottakból még mennyi van életben és milyen oltást kaptak.... 

Dr. Kuroli Enikő

BR98.715

 

A müncheni Maffei gyár 1899 és 1903 között 29 kifejezetten kanyargós hegyi pályákra épített 29 darab Mallet rendszerű gőzmozdonyt. A Mallet rendszer lényege, hogy a hátsó futómű és gépezeti rész egy egységet képez a mozdony főtartójával és kazánjával, míg az első futómű és gépezeti egysége egy királycsap körül elfordulni, így könnyebben beáll a szűkebb ívekbe. A 380 LE-s mozdonyt a Bajor vasutaknak 2515 pályaszámmal építették és megengedett sebessége 45 km/h volt. 1925-ben átszámozta a DRG BR98.715 pályaszámra. Selejtezéséről nem találtam adatot, de a többi járművet 1940 környékén selejtezték a három mozdony kivételével.

A ROCO ezt a pályaszámot 1993 és 1996 között gyártotta. A modell nem igazi Mallet, mert merev alvázban helyezkedik el, az amúgy kiváló lendkerekes hajtás. A hajtó- és csatlórudak filigrán kivitelűek, a mozdonyszekrény szépen megmunkált, a homloklámpák imitációk.

BR 86.1800-1 pályaszámú gőzmozdony

 

A DRG 86-os osztályú szertartályos tehervonati gőzmozdonyát 1928-1943 között szinte az összes németországi mozdonygyár gyártotta 775 darab készült belőle. A 80 km/h maximális sebességű 1'D'1 tengelyelrendezésű 1030 LE-s mozdonyt mellékvonali szolgálatra tervezték a németországi Közép-felföld (Mittelgebirge) mellékvonalaira. A második világháború után 175 mozdony maradt a DR-nél. BR 86.1800-1 pályaszámú mozdonyt Berliner Maschinenbau-Aktiengesellschaft vormals L. Schwartzkopff, Lokomotivfabrik Wildau-nál rendelték meg és 1938-ban készült el 15-ös számmal, aztán 1941.01.01-én a BR86.1000 pályaszámot kapta. Majd 1970-ben átszámozták BR 86.1800-1 pályaszámra és 1973 márciusában selejtezték.

A GÜTZOLD a BR 86.1800-1 pályaszámú gőzmozdony modelljét 1977-1989 gyártotta. Megtartotta a nagyméretű motort, a fém hajtásházat, azonban lecserélte a csatlórudakat műanyagra. A mellvéden álló lámpákat már külön szerelték fel, de nem világítottak. Az egész modell a filigrán csatlórudazattal már átmenetet képez a modellek világába, noha a csatlórudak törékenysége miatt kicsit nem üzembiztos a modell. A gyártó 1977–1989 forgalmazta ezt a pályaszámot.

BR75.582 pályaszámú gőzmozdonya

 

A Chemnitz-i, Szász Gépgyár 1911 és 1921 között a Királyi Szász Államvasutak összesen 106 mozdonyt szállított. Üzembehelyezésük idején az új mozdonyok a közép-európai vasúti rendszer legnehezebb 1'C1' mozdonyának tartották. Ezeket a mozdonyokat nemcsak elővárosi vonatokhoz, hanem személyvonathoz használták a szász alacsony hegyipályák mellék- és fővonalain. A Szász vasutak „T” jelű szertartályos gőzmozdonyait 1925-től a DR a 75.5 sorozatba sorolta. A Második Világháború után 88 mozdony maradt a Deutsche Reichsbahn állományában. A 990 LE-s gőzmozdonyok kétrészes kazánnal rendelkeztek, két gőzdómmal, melyeket egy belső cső kötött össze. A kazánt eredetileg, két lövettyű táplálta, majd Knorr lövettyűkkel szerelték fel őket. Az előmelegítőt a kémény baloldalán helyezték el, ami jellegzetes megjelenést adott a sorozatnak. Érdekesség még, hogy a első és hátsó kapcsolt kerékpárokon a nyomkarima vékonyítva volt a jobb kanyarodási tulajdonságok miatt. A mozdony engedélyezett maximális sebessége 75 km/h volt. A mellékvonali mozdonyokat gőzharanggal is ellátták.

A modell a GÜTZOLD egyik első szériáinak a darabja. Ötletesen, egy hajtásról négy különböző modellt is tudtak készíteni a BR24, BR75, a Szász XIV K, mellesleg Franciaországba jóvátételként adott modellt is.A modell konstrukciója a „60”-as évek végének klasszikus példája, nagyméretű motor, fém hajtásház, fém csatlórudak, kristályimitációs lámpák. Azonban a víztartályon elhelyezkedő kapaszkodók és más kapaszkodók is már fémszálasak, külön felerősítve. A BR75-ös modellsorozatba már a kazán tetején elhelyezkedő lámpát ki is világították. Tipikus példa a modell és a játékvasút közötti időszakra. Ezt a modellt 1970-1990-ig gyártotta ezen a pályaszámon a GÜTZOLD.

"Álmodtam egy világot magamnak"

 Felnőttkorom hajnalán egy zeneszám nagyon beívódott a lelkembe: "Álmodtam egy világot magamnak". Akkoriban a nyolcvanas évek derekán a szülők eljártak dolgozni. Mi gyermekek az iskolába. Nyílván való, utáltuk, az iskolaköppenyt, a kötelező internacionalista ünnepeket, csak most tűnik ki a szó "cionista" ünnepeket. A felnőttek még ismeretlenül is neveltek minket, vigyáztak ránk. A szülők, nagyszülők sokat meséltek a háború, vagy 56 veszteségeiről. Építették az országot, -nekünk-, abból amiből lehetett, teremtettek egy jobb jövőt. A házak még sajgó sebként tekintettek a falukat borító lövésnyomokra, sokuknak kormos bevonat adta nem méltó díszítést. Kijártunk a temetőkbe, gyászolni hazánkat védő katonákat, vagy forradalmárokat. Nem volt minden boltban Téliszalámi, vagy gépsonka, igen, jelesebb ünnepek előtt sorba kellett állni a kenyérért. A tejet jegyre árulták, piros vagy kék kupakolással. Nyilván való volt lázadtunk, a cenzúra ellen mely sújtotta az irodalmat, a filmművészetet. Többet jobbat akartunk. Adidas cipóre vágytunk és nyugati famernadrágra. Aztán engedett a politika, egyre több választék jelent meg a zenepiacon, egyre szókimondókkabb lettek az előadók. "István a királynál az ország letérdelt, azt hittük itt a szabadság, a béke.  Aztán volt egy rövid pihenő. Majd megindult a népvándorlás, nem is láttuk, az állami propaganda elhitette velünk nincs bevándolrás. Hittük is egészen addig míg a Garay tér 16 szám alá be nem költözött az első néger. Aztán a mellette lévő lakásba beköltözött még két néget. Magyarul nem tudnak, még köszönni sem. Nem veszik a fáradtságot, hogy az ország nyelvét alapon megtanulják. Nagyanyáink, nagyapáink ezeknek építették a várost vagy nekünk. Nem kell Black Lives Matter. Mi nem tettünk semmit amért szégellnünk kellene magunkat. "Azért vigyorogva éztem, ahogy a lomtalanításból eltulajdonított lomokat cipelték fel. Azt hittem kunyhót építenek a szoba közepén :-) 

Miért nem szeretem a kutyákat.....

 Nos a cím megtévesztő lehet, mert elég sarkallatos. Valójában az érzéseket nem szeretem melyet ezek a négylábú szőrdízelek indikálnak embertársaimban. Szerencsétlen blökikkel nincs valószínűleg semmi bajom, hiszen az evolúció, domesztifikáció révén váltak ilyen alázatos, szolgalelkű, szőrpamacsokká. Talán ez az írás sem született volna meg, ha nincs a mai pénteki este. Felhívtam barátomat, akit nagyra értékelek, bölcs, sokat látott, mélyen gondolkozó embernek ismertem meg, ráadásul kiváló kapcsolatot ápoltunk egymással, amíg.... Meg nem jelent az eb. Azóta nem igazán tudok vele minőségi időt eltölteni, mert sietnie kell haza, ma estére oda jutottunk, se telefon, se üzenet, ráadásul az ajtóc sengő sem szólalt meg. Mert gondolom sietett haza..... 

Az első meghatározó élményem az 1980-as évek közepén születhetett. Akkoriban motoroztam, bálványoztam az MZ ETZ-250-st. Pucolgattam, ragyogjon, csillogjon. Az ablakon nézelődem kifelé, amikor megláttam egy idős banyát, aki egy mortadella szerű jószágot vonszolt maga után. A mortadella hirtelen ötlettől vezérelve levizelte a gyönyörű motorom első kerekét, talán a nénike még meg is dicsérte érte. Az adrenalin felszökött az egekbe, lerohantam a lépcsőházban és még láttam, hogy a kedves kedélyes páros a Garay tér egyik házának kapualjába sorjáz szépen be. Követtem az elkövetőket, aztán felfedeztem, hogy az első emeletig sikerült feljutniuk, majd a második ajtón szépen bevonultak. Nekem sem kellett több szépen felsétáltam az emeletre, majd megálltam a második ajtónál, lehúztam a farmernadrágom sliccét és elegánsan telibe vizeltem a lakás ajtaját. A banya valószínűleg észrevette valaki áll az ajtó előtt és kinyitotta. Így az előszobába is jutott a permetből. Természetesen méltatlankodi kezdett, huligánozott, miegyéb. Miután elszavalta a triádáját, közöltem vele a tényeket. Miszerint: -Ha még egyszer lehugyozza az ebe a motoromat akkot mást is fog találni az ajtaja előtt. Esetleg motoroscsizmával vesekezelést kap a mortadella....."

A második epizód. Leszerelés után összeismerkedtem egy solymári lánnyal. Volt neki egy fekete valamije amely gyakran ugatott. Egyszer úgy hozta a sors, hogy a lánka egyedül volt otthon én pedig éppen meglátogattam. Így aztán hirtelen a lányka szobájában találtuk magunkat, ő alul, és felül, ahogy isten megteremtett minket, és az ősi kalibráló módszerrel igyekeztünk sajátságos nemi jellegeinket ellenőrzni. Épp a technológia végén jártunk amikor érzékeltem, hogy valaki nyalogatja a zacskómat, az nem mondaám hogy rossz volt, sőt.... Azonban hátrafordulván láttam, hogy az elkövető sok fehér hegyes fogacskákkal rendelkezik, bepánikoltam és a kis fekete szőrös dögöt kivágtam a nyitott ablakon. Mire a lányka kipattant alólam: - Úr Isten, ellpoják a kertből.... Én meg csak ott álltam négykézláb...... Hát mondanom sem kell a románcnak vége lett.