Álmok színesben.....

2019-et írunk, egy a Pilis hegységben található kis falu fölött élünk a hegyoldalban. A település szélétől nagyjából 300 métert kell megtenni jóminőségű erdészeti aszfaltúton, innét balra kell kanyarodni a kapunkhoz. Innét szinte semmit sem lehet látni a telekből, és a házból. Igazi erdő veszi körül, melyen csak egy út vezet fel a házhoz. Igazi időt és időjárást álló házikó. A falak többségét terméskő borítja, a sarkokat és a nyílászárók környékét rönkfák. A ház alatt egy pincerendszer rejtőzik a nagy négyállásos földalatti garázzsal, amely tényegesen több járműnek ad most otthont. A Kedvesem korallpiros Audi TT sportautójának, egy muzeális rikitó sárga Opel Mantának a "80-as" évek elejéről, egy Honda Virago 450-es cphoppernek, bicikliknek és kedvencünknek a tengerjáró kajaknak. A ház előtt az terepjáróm parkol.... Ha a garázs felől megyünk be a házba, akkor egy folyosóra jutunk, melyet a festményeim díszítenek tiri-takarka vidám színekben, oldalra ajtók nyílnak, a kazánház, melyben egy nemcsak egy gázkazán, hanem egy szilárd tüzelésű kazán is helyet foglal. A mellette lévő helység a mosókonyha, vasalódeszkával, ruhaszárítóval. Vele szemben van a műhelyem, mindenféle modellezéshez szükséges berendezéssel felszerelve. A mellette lévő szoba egy raktár, amelyben olyan dolgokat tárolunk, melyek csak alkalmilag használhatók, bőröndök, túracipők, sátor, hálózsák, görkorcsolya és még sok minden más. A lépcső mellett található a kamra, benne a mélyhűtőládával, és ezernyi csemegével. A lépcsőn feljutva a konyha-nappaliba érünk, melyben két impozáns tárgy vonzza a rögtön a tekintetet... Az egyik a konyha közepén álló sütös-főzős pult, a másik a nappali végében lévő kandalló. Itt már a minimál stílus a jellemző, fehér falak, letisztult formájú inkább funkcionális bútorok, csodálatos hangzású hi-fi szolgáltatja a zenét, angol Mission hangfalakon keresztül. Innét már észrevehető, hogy a ház "L" alakú, és az egyik sarkot egy csempés kék mintás kemence foglalja el jókora suttal, csergével kibélelve. Mellette nyíló hatalmas üvegezett ajtók egy kis tóra engednek kitekintést. A nappaliból lehet bejutni a hálószobánkban , amely szintén a kis tóra néz, csak egy franciaágy és egy fésülködő tükör van benne, ugyan úgy mint a vele szemben lévő vendégszobában, ám az a falu felé néz, noha azt eltakarják a fák lombjai. A két szoba mellett két fürdőszoba is található azzal a különbséggel, hogy a mi hálónk mellettinek az ablaka a kis tóra néz, és sokkal nagyobb és nagy kétszemélyes kád uralja a sok zöld növény között. A vendégszoba melletti csak zuhanyzós. A vendégszoba melletti fürdő mellett nyílik a "a dolgozó szobának nevezünk" Itt könyvek borítják körbe a falakat, egy kényelmes fotellel, és egy egyszerű íróasztallal. Az "L" alak legvégében egy furcsa, vasveretes keménytölgy ajtó rejti a "Dühöngőt" amely egy a hegybe ásott pince, bárpulttal, a falak mellett borgyűjteménnyel, gyertyafénnyel, és gyalulatlan asztalokkal. A falakat az utazásaink alatt készített képek díszítik. A nappaliból egy lépcső vezet fel a tetőtérbe, itt csak három helység található, egy tatmis kis hálószoba, egy mellékhelységgel, és a festő szoba, ahol a képeimet készítem. Aztán van egy ajtó amely a tó felőli oldalra nyílik. háztetőt itt kispóroltuk, és egy tetőteraszt alakítottunk ki, Kedvesem kedvenc helyét.... egy napozót egy kis medencével, melyben talán csak négy öt ember fér el, itt szokott napozni rejtve minden tekintet elől, úgy ahogy a természet megalkotta.... Említettem a tavat a ház ölelésében, egy kis patak csordogált végig a telken, és ezt duzzasztottuk csodás kis tóvá, halakkal, teknősbékákkal, egy kis szigettel, melyre két híd is vezetett japán eleganciával, melyen egy pihenőpad, és egy kőlámpás őrzi a béke és mulandóság emlékét.... A szigetről elvezető kis híd, útja egy ponton ketté válik. A jobb oldali egy fa csarnokhoz vezet, mely a 25 méteres íjjászpálya lőállása, és egyben a karvívó csarnokunk.... Szép a kép, melyben Kedvesem a hajnali párában hófehér hakamában jobb kezében égővörös tokozatú szamurálykarddal közeledik. Szeretem ezt a képet, hajnal fényei a köd végtelen varázsa földöntúli szépséggel ruházza fel a harcost. A csarnokban már várom, kék hakamámon a hajlnal cseppjei szikráznak. Lehajtott tekintettel lép a borovifenyő deszkákra, kilépve edzőcipőjéből.... Mint egy fehér ruhás szent, emeli maga elé kardját, és helyezi el maga előtt a néma "mokszó" pillanataira. Csodálom, a hajnal rózsaszín pírt alkot az orcáján, a megnyugvás pillanatait szívja magába. Sayáján harmatcseppek remegnek az energia orkánban, mikor teremti a mát, a hitet..... Magával ragad, és az örvény átjárja lelkemet.... Harcol, a tudatlanság, a butáság, a nem akarom ellen, égi csatornákat nyit, egybe forrasztja a karjával a világot. A mesterem ő, és annyira szép, hogy ő ezt nem tudja..., csodákat nyit meg és álmokat. Az univerzum kulcsait tartja a kezében, egy éles karddal, mely már az övé, és ő a kardé... Az íjjászpályát rendszeresen használjuk, barátainkkal, üzleti partnereikkel, sokat tanít ez a pár méter, kilőtt nyilvesszőkről és gondolatokról... Szeretem és isteníten ezt a helyet, mely annyi mindent adott... A bal oldali egy csoda, itt épült volna az íjjászpálya, de a földmunkák alatt kiderült kaptunk egy titkos nyolc méter hosszú barlangot..... Ez lett a szentélyünk, ennek a bejáratához emeltük a gógyító csarnokot, a kezelőt, melyet alázattal beosztottunk egymás között. Két nap rendelünk hetente , és csak "komoly" estekkel foglalkozunk egymástól függetlenül, a gyógyítás szándékával.... Ha Kedves délelőtt kezel, akkor én délután.... Egymástól függetlenül.... Mégis együtt. Amikor a Kedves kezel, akkor fiammal ha ideje engedi a harckocsi pályán hajtjuk 1/16 járműveinket, vagy játszunk a kertben elbúvó kerti vasúttal, mint nagy gyerekek... Ha én kezelek, akkor ő ápolja, ülteti virágait, melyek színessé és élővé teszi a kertünkket, vagy épp szeretgeti a teknőseit.... Megadjuk egymásnak a szabadidőt, saját igény szerint..... Szerencsére sokat utazunk, a világ olyan tájaira ahol tudást, elfogadást, és igazi élményeket kapunk. Nem rég jöttünk meg egy Indokínai utazásból, amelyet kiterjesztettük a valódi Kínára, aztán még Tibetre is... A tél egy részét Balin töltjük. Ausztriában vettünk egy házat amelyet egy ottani házaspár tart rendben, ám a téli síszezon alatt többször is kilátogatunk, Kedvesem síel, én festegetek addig.... Pesten is vettünk egy garzont, ha sokáig kell üzleti elfoglaltságaink miatt, vagy éppen szórakozásaink miatt maradni, ne kelljen olyan sokat autózni... A faluban sikerült beindítani a vasútmodellező szakkört, a plébános segíytségével, melyhez hozzájárult Kedvesem, aki sok vallási ünnepet felkarolt, és így fél Buddhista létünket elfogadta a település.... A vasútmodellezó szakkör csak egy helységét foglalja el annak a felújított gazdasági épületnek, amely a falu központjától pár méterre található, a többi helység a Vasútmodell Múzeumnak ad helyet, amely már most három embernek biztosít megélhetést télen-nyáron alapítványi kereten belül . Kedvesem aerobik és zumba órákat is tart hetente egyszer és már négy szomszédos faluból is átjárnak az érdeklődők! És a jövő, a falutól nem messze, már tárgyalunk egy gyönyörű területről, ahol egy új természetgyógyász centrumot tervezünk.... Nálam ilyen 2019..... És neked milyenek az álmaid....???