Boldogság definíció V.

Mindig úgy érzem a boldogságot nem lehet fokozni, aztán az események rácáfolnak a megérzéseimre. Van egy szó hétköznap, amelyet olyan lesajnálóan ejtünk ki oly sokszor. Pedig a hétköznap rajtunk múlik, ezt bizonyította be a hét. Ha lealacsonyítjuk a napokat hétköznappá, akkor azzá is válnak, unalmas nem megélt időszakká, amelyet a létfenntartás oltárán áldoztunk fel, - gondoljuk mi. Ám a nap az nap, és az lesz amivé varázsoljuk. Öt napot voltam itthon, egybefüggően és egyébként egy két céllal megspékelve... A Kedvesem napközben dolgozott, aztán kiderült én is azt fogom tenni, segítettem, a gyermekeimmel csináltam közös programot, intézetem az ügyeimet. Ám a délutánokat megbűvöltük.... Nem tudom, hogy sikerült, de brillíroztunk. Még az olyan délutánok is csodásak lettek amikor akár Kedvesemnek, akár nekem akadt olyan elfoglaltságunk amely elszakított egymástól, de ezt sikerült nem így megélnünk... Elraktároztam az emléket amikor Kedvesem elment, elvittem német órára, és hirtelen egyedül maradtam... Aztán csodákat találtam, villákat fotóztam Zuglóban, találtam egy csendes teret, ahol senki sem volt kívül, és felhívtam régi régen látott ismerőseimet, volt kivel programot beszéltünk meg, volt akivel csak elcsevegtünk kedélyesem.... Sütött a Nap, rigók rohangásztak élelemért, őket egy sunyi házi macska próbálta becserkészni, -eredménytelenül, számomra sok mókát okozva. Majd egy rövid napozás az Északi-összekötő vasúti híd lábánál... Zsíros kenyér evés.... csak az élvezetért, a szalámi és a sonka ott árválkodott a frigóban. Aztán suhant a kajak a Dunán, csendben és egy méterről fotóztunk egy tollászkodó vadkacsát... Felhőket fotóztunk visszafelé. Izgultunk a sok motorcsónak által keltett hullámokon... Fotóztuk egymást a csónakház kertjében lévő gyerekmedencében, elmajszoltuk a szendvicseket, dinnyét és málnát vettünk az út menti árusnál... A Kedves csecsemőket dajkált, annyi szeretettel és odafigyeléssel a szemében, hogy képtelen voltam levenni róla a tekintetemet, és a boldogság hullámokban öntött el. Egy békítő találkozás egy baráttal akivel voltak némi félre értések, aztán pillanatok alatt haladt minden a régi kerékvágásban... Egy vasútmodell fotózása, ilyen olyan fényviszonyok mellett... chips evés, és iszogatás, mindent megoldó pillantások... Aztán egy romantikus délután a romantika városában, koktélokkal, fotókkal, csülök evéssel, egy bepunnyadt vonatút vissza, majd közös gyümölcs evés. Közös bringázás a Ligetben... Esti séta... Teázás a speciális keverékemből... amit a Kedves annyiszor méltatott. Miközben oldódtunk, feloldódtunk, megoldódtunk csevegések, csacsogások érzések, érzelmek útján. Ünnepeket csináltunk hétfőből, keddből, szerdából, csütörtökből és még a péntekből is... Mindezt azért mert a hétvégén dolgoznom kellett...