A szeretet ereje... kontra Traxx..

Mi a szeret ereje? Az amit tegnap megtapasztaltam... Egy üres kietlen étkezőkocsi száguld az acélsínpáron Ausztria felé, csak egy magányos férfi van az ablakozott acélszekrényben, aki várja a holnapot a másnapot, amikor a szeretett lényt, újra a karjaiban tartja, de tehetetlen az elválasztó energiákkal, a szétszakítókkal... megadja magát nekik, kötelességtudatból, az út iránti vágyból... nem tudni. Ám ekkor... Egy aprócska lény talán 40 kiló, női szövet, tiszta szeretet... Vágy, odaadás... Megfordított egy nemzetközi vonatot Graz felé, csak mert szüksége volt rám. A vonat 500 tonnáját, a mozdony 7504 lóerejét visszafordította. A Nemzetközi EC csak Kónyig jutott, onnét vissza fordították. Bukott a napidíj, de nem ez volt az első gondolata, hanem hogy ismét vele alszom. Aranyfényű estében száguldott vissza velem a vonat, habzsolta a kilométereket.. mint ha csak felvillant volna Győr, Komárom, Tatabánya... csak Kelenföldön eszméltem... Húzott a haza a szeretet, egy igazi Nő szerelme... 7504 ló erejét legyőzve száguldott a vágya az éteri síkon, váltókat állítva, leszakítva egy jelentéktelen 25.000 Voltos felsővezetéket, némi galibát okozva az alacsony szintű energiákban, egy vonatot visszafordítva megváltoztatva sok mindent... Álmosan fogadott, pihe puha fehér köntösében... Melegítettem teát neki, citrommal, gyömbérrel, beszélgettük, mint mindig ha éjszaka érek haza... Sokat, szép dolgokról... Örömteli dolgokról... Néha feladatokkal teli dolgokról... Majd együtt alvás mint még soha. Éveken keresztül nem aludtunk egymás karjaiban ilyen skat, mintha az utóbbi időben hazatértünk volna... egymáshoz. Éjszaka annyira nő volt... Ezt ő tudja és a mondata is ezt sugározta: -Mikor utazol legközelebb... - Köszönöm a tegnapi napot! Köszönöm az éjszakát! Köszönöm hogy segíthettem! Köszönök mindent! Lehet ilyen hatalomnak ellene szegülni? Egyáltalán kell-e? Ez az igazi szeretet! Érzem! Köszönöm!