AT3 akkumulátoros motorkocsi modellje

 

Az akkumulátoros motorkocsik fejlesztése porosz tervek alapján, 1908 és 1909 között indult az AT3-as, Wittfeld-nek is nevezett motorkocsival. A Wittfeld-motorkocsik jellegzetes formáját a motorvonat orrában elhelyezett akkumulátorok adták, ezért is volt szükség a végeken a dupla tengely beépítésére. A sorozat sikerét mutatja, hogy az első világháború után Lengyelországban is feltűntek, ahol többször is átépítették őket, és a hatótávolságukat 100 km-ről 300 km-re emelték. Németországban 1914-ig 163 különféle építésmódú egység állt forgalomba, melyek ugyan nem voltak igazán korszerűek, de elég megbízható járműnek bizonyultak. Ide sorolható az 1928-29 között épült 17 db. ETA 179 motorkocsi.

 

 Az első ilyen motorkocsit 1887-ben Németországban a Királyi Bajor Államvasutak (Königlich Bayerische Staatseisenbahnen) használta."1907-14-ben a porosz mérnök Witte által tervezett jármű Preußische Staatseisenbahnen (KPEV) vonalain kezdett közlekedni. Ezeknek a járműveknek a fő előnye, hogy a működési költségek rendkívül alacsonyak voltak. Az akkumulátor újratöltéséhez szükséges olcsó villamos energiát a a megállóknál, általában éjszaka töltötték. Kezdetben a hatósugár 70-100 km volt. Azonban, amint hatékonyabb akkumulátorokkal, 180 km-re emelkedett. Így aztán az akkumulátoros motorvonatok z Alsó-Szilézia és Pomeránia számos fiókvonalán szolgálatba léptek."

 

 

A képen talán annyira nem jön át, de alacsony feszültségen is világít az utastér, illetve a lámpák... Aztán itt véget is ér a csoda... Mert a jármű egy tengelyen hajtott, így csak sík pályákon képes működni. A Liliput által (katalógus szám : 17700 ) 1989-ben gyártott modellje, inkább esztétikai szépség, mint kinetikai modell. Modell történeti ritkaság, így szép darab egy gyűjteményben. Főleg azok számára, kik a vasúttörténelmet is kedvelik.