BN 150 “Egy kicsi, de szorgalmas munkagép”

 

Nagyon nehéz írni erről a modellről. A korszak amikor még nem volt internet, mikor még hittünk az írott szó erejében. Mit is ír erről a modellről a Piko katalógus... “ A modell mintájául szolgáló dízelmechanikus tolatómozdonyokat - melyek a prágai SOKOLOVO gyárban készültek”.... A leírás többi része igaz, tényleg a vasútmodell pályákon csodálatosan használható tolató mozdony modell. Ám mi a valóság...

 

 

A CKD-Prága által 1956-62 között gyártott 150 LE mechanikus erőátvitellel gyártott 793 darab dízelmozdony, mechanikus erőátvitel Kilenc közülük BN150 jelű exportgépéből, 1959-61 között a Szovjetunió részére gyártott ipari kivitelben. A mozdony tömege 24 tonna, a maximális sebessége 40 km / h.

A valóságban azonban ezek a jármművek csak elenyésző létszámban léteztek. Érdekes volt a Gützold választása..... erre talán soha nem fog fény derülni... Miért pont ezt a mozdonysorozat, ritka példányait modellezte meg.

A PMT is kiadott, talán TT-H0 ban is egy modellt ebből a szériából. Ám a Gützold modellje mindent tarolt, hibái ellenére, mert talán az egyik legtovább gyártott és kapható modell volt hazánkban.

Az első mely megmaradt, az elődjét selejteznem kellett... elporladtak a bakelit szigetelések a tengelyeken...

Pedig, szocreál a későbbi gép... Az első szériát még esztergált bronz ütközőkkel adták, ki a többit már csak gumis ütközökkel, a fém kapaszkodók is elmaradtak. A modell belvilága egyszerű, a klasszikus nagyméretű Gützold motor csigakeréken adja át a nyomatékot egy bronz csapágyazású bakelit ferdefogazású fogaskeréknek, mely már fém fogaskerekeket hajtott. E miatt a modellen megjelent a motor mérete miatt a motortér végén az íves kialakítás. Mind a négy keréken szedte az áramot, így meglehetősen üzembiztosan közlekedett a régi “kalap profilú” síneken is.

Vele lett teljes a gyűjtemény, itt még hiányzik a kapaszkodó...

A mozdony lámpái elől, alul, ahogy azt a katalógus büszkén hirdeti, hegyikristály utánzatok. A felső lámpa mely eredetiben kissé nagyobb volt, már csak ezüst festékkel jelzett. A vezetőállás felöli lámpák, pedig meglehetősen nagyméretű festett imitált világítótestek a modellen. A modell működtetése közben, a vezetőállásból a kommutátor szikrázása mindig megfigyelhető volt, némi ózon és amperszagot árasztva. Hibái ellenére, egy klasszikus játszásra készített, gyermekkezekbe való modell. Évtizedekig uralta a tolató mozdony piacot, minimál létezése ellenére. Megtisztelő, egy ilyen modell birtokosának lenni!

Ő már újabb állomásitás...

Próbált már valaki “remotorizálni” egy ilyen járművet? Hirtelen felindulásból, egyszer ablakokat készítettem, pont a fotón látható zöld modellnek, de a motor annyira nem volt rá vevő...